A napokban felvettem a kapcsolatot azokkal a régi barátaimmal, kollégáimmal, osztálytársaimmal, stb. akiket elhanyagoltam, amióta külföldön élek. Gondoltam, hogy ráírok egy üzenetet Szilvire is, aki azonnal válaszolt. A gyors üzenetváltás után legalább három órát beszélhettünk telefonon nagyon személyes, magánéleti dolgokról. Közkinccsé teszem Szilvi történetét, mert erőt és ötletet meríthet belőle mindenki, akinek éppen szüksége lehet ezekben a karanténos időkben.
Szilvi a két kislányával Debrecenből költözött Budapestre miután elvált. Egyéni vállalkozóként varróműhelye volt, de mielőtt beindult volna az üzlet a fővárosban, berobbant magányos életébe Laci. A levegő azonnal vibrálni kezdett közöttük, mindketten halálosan egymásba szerettek. Éjjel-nappal együtt voltak és azon gondolkodtak, hogy mit tudnának közösen csinálni, amiből jól megélhetnének. Egy lomtalanításnál láttak meg egy szép ágyat, elvitték és azonnal eladták. Majd jött az ötlet, hogy mi lenne, ha áthúznák a régi ágyakat, és úgy adnák el. Szilvi megvarrta rá a huzatot, Laci egy kézi kis géppel föllőtte. Ettől kezdve ágyakat és kanapékat újítottak fel a varróműhelyben, ami most már kárpitos műhelyként is működött. Az üzlet gyorsan fellendült, anyagi gondjaik nem voltak.
Szilvi ebbe a kapcsolatba két kislánnyal és az édesanyjával érkezett, Laci egyedül jött, de később hozzájuk költözött két gyermeke is, egy fiú és egy lány. Idilli körülmények között éltek, ha Laci éppen józan volt.
Ó, miszter Alkohol
Közvetlenül az elutazásom előtt még meglátogattam Szivit a műhelyében. Akkor beszélt nekem először Laci alkoholizmusáról és féltékenységi rohamairól. Nem szeretek kéretlen tanácsokat osztogatni, de azt javasoltam Szilvinek: most lépjen ki gyorsan ebből a kapcsolatból, mert ez csak egyre rosszabb lesz. Hagyja ott Lacit most, amíg nem késő. Felvázoltam a következő állomásokat, a verbális erőszaktól egészen a tettlegességig. Láttam Szilvi szemeiben, hogy nem hisz nekem. Miért is hitt volna? Noha mindig helyén volt az esze, az agyát elborította a rózsaszín köd.
- Nem kell engem félteni, tudok magamra vigyázni! – zárta az utolsó személyes beszélgetésünket.
Elutaztam külföldre és minden energiámmal az új életemre koncentráltam. Szilvi próbálta volna tartani a kapcsolatot velem a Skype-on, de én leráztam. Nem volt szükségem még egy problémás barátnőre, akitől csak a nyavalygást hallom.
Szilvi nem nyavalygott és nem panaszkodott soha senkinek. Dolgozott tovább a műhelyben Lacival, ellátta a családanyai teendőket immár négy gyerekkel, miközben a szerelme „egyre hülyébb lett”. Ha Szilvi nem értett vele egyet, ha nem azt csinálta, amit Laci akart, (és sokszor nem csinálta azt) akkor Laci bekattant és üvöltözött vele. De csak akkor, amikor ketten voltak a műhelyben. A környezetükben, beleértve a gyerekeket is, egy ideig senkinek nem tűnt fel, hogy Szilvit terrorizálja a szerelme.
Hét év alatt volt két időszak, amikor Laci megpróbált leszokni az italról. Először 9 hónap együttélés után, amikor Szilvi szakítani akart vele. Laci könyörögve kérte, hogy segítsen neki, mert ő tudja, hogy az alkohol okozza a dührohamait. Szilvi próbált segíteni, ekkor 2 hónapig nem ivott a szerelme, majd fokozatosan jött a bor, ami után visszaállt a napi 7 deci töményre.
- Laci engem betegesen imádott. Ha bántott, az nem azért volt, mert nem szeretett. Van, akinek a piálás a májára megy. Laci az agyát itta el. Ha negatív inger érte, a kontrol nem működött nála – mondta Szilvi.
Szilvi elismerte, hogy ő is kezdett kifordulni önmagából. Azon kapta magát, hogy Laci megöléséről fantáziál. Már nem látott más megoldást, hogy megszabaduljon a lelki kínzójától. Sokszor érezte, hogy nem bírja tovább, annyira kilátástalan a helyzete. De a közös munka – a pénz nagyúr – még Lacihoz kötötte.
A veszekedéseik egyre hevesebbé váltak.
- Megöllek! – üvöltötte Laci.
- Ha csak egy ujjal is hozzám érsz, kikaparom a szemed! – üvöltötte vissza Szilvi. Laci pedig tudta, hogy ez a nyakas debreceni csaj megtartja az ígéreteit.
Így teltek a napjaik, az éveik, ordítozással, könnyekkel és gyönyörökkel. Nem Szilvi az egyetlen, aki maga sem érti, hogyan vonzódhattak egymáshoz olyan őrülten. Amikor Laci józan volt (vagy kevésbé részeg?) és nyugodt, Szilvi úgy érezte magát, mint a mennyországban. Még hosszú évek után is úgy működött köztük a fizikai vonzalom, a kémia, mintha aznap ismerkedtek volna meg. Laci volt számára a Férfi, akire mindig is vágyott. De a „másik” Lacit gyűlölte…
Mennyország és pokol
Nem vitatom el Szilvi állítását, hogy Laci nagyon – betegesen és őrülten – szerette őt, aki megtestesítette számára a tökéletes Nőt… De nem a tökéletes áldozatot. Szilvi ugyanis nem hagyta magát. Ő sosem hagyja magát. Ő egy harcos, aki mindig kiállt magáért. Most is felvette a kesztyűt és elővette a józan eszét.
Azután az éjszaka után, amikor összeverekedtek a fürdőszobában és a gyerekeik törték rájuk az ajtót, Szilvi kirúgta a házból Lacit, aki kijózanodva, virággal, csokoládéval kért bocsánatot. Könyörgött vagy egy hónapig Szilvinek, hogy ne szakítsanak, mert nélküle nem tud élni, és arra kérte, segítsen neki leszokni a piálásról, hogy újra boldogan élhessenek.
Szilvi megszánta, visszafogadta a házba és ismét megpróbált támasza lenni. Együtt mentek el a kórházba, ahol az orvos elmagyarázta Szilvinek, hogy Laci „elitta az idegrendszerét”. Az orvos azt is elmondta négyszemközt: nem lát sok esélyt arra, hogy Laci kigyógyul az alkoholizmusából.
A remény hal meg utoljára – tudjuk jól. Szilvi reménykedett, hogy a felírt gyógyszerek és Laci akarata elég lesz a leszokáshoz és nem úgy lesz, ahogy a doktornő megjósolta. Négy hónapig ki is bírta pia nélkül a szerelme, de jött a László-nap. Egy kis pohár, azzal, hogy ez volt az utolsó, de már aznap elfogyott az egész üveg. Aztán másnap még egy pohár, aztán egy hét múlva visszaállt az egy üveg töményre - naponta.
Teltek az évek és az alkoholnak köszönhetően mindennapossá váltak a balhék. Betelt a pohár, Szilvi felszólította Lacit, hogy költözzön el, vigye a holmijait és a gyerekeit is.
- Elköltözök, de fizesd ki a közös ingóságaink felét – követelte Laci. Szilvi másnap odaadta neki a kért összeget. Számított erre a fordulatra, ezért előre összespórolta a pénzt, hogy ez ne legyen akadálya a szabadságának.
- Láttam az arcán a meglepettséget és azt, hogy megértette, a mi kapcsolatunknak tényleg vége van – emlékezett vissza Szilvi.
Laci tehát véglegesen elköltözött a gyerekivel együtt, de maradt a közös műhely, a közös munka és a rémálom nap, mint nap. Szilvi ugyanis tűrt és reménykedett abban, hogy a közös munka még működhet vele.
- Nélkülem úgysem tudnál dolgozni – szajkózta Laci, pedig éppen az ellenkezője volt igaz. Lacinak ugyanis nem volt se jogosítványa, se autója. Szilvinek viszont volt, így az ő kocsijával hozták-vitték az ágyakat. Mivel csak ketten voltak, így Szilvinek jutott bőven a „férfi-munkából” is: cipelték együtt az ágyakat akár a tizedik emeletről a parkolóba, majd be a műhelybe. Közben szabta és varrta az ágyra a huzatokat, intézte a hirdetéseket rendületlenül. Laci tehát hiába igyekezte Szilvi önbizalmát és önbecsülését letörni, nem sikerült neki, sőt!
- Nélkülem éhen fogsz dögleni – lett Laci szavajárása. Szilvi pedig elhatározta, hogy teljesen függetleníti magát Lacitól. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor egy újabb balhéban Laci eltörte Szilvi ujját. Innentől felgyorsultak az események:
Bejelentés a rendőrségen, látlelet az orvosnál, a hétvégén nagy titokban a műhely kiürítése és a nappali szoba beüzemelése műhelyként. Miután Szilvi felszámolta a közös munkahelyüket, Laci elkezdte zaklatni telefonon Szilvit és a lányait.
- Az egész életem arra teszem föl, hogy tönkre tegyelek, a gyereked kirúgatom az egyetemről, tudom a másik hová jár iskolába, tudom, hol laksz, mehetsz a rendőrségre, majd a bíróságon vágom el a torkod… – ömlött a mocsok Laci szájából.
Szilvi rögzítette a fenyegetéseket és elment a bíróságra a távoltartási végzésért. Ennek már több mint egy éve, de Laci még „kísért” a mai napig. Mocskos szexuális tartalmú sms Szilviről a gyerekének, gyalázkodó üzenet a közös biznisz online oldalán és Szilvi bankszámlájának lenyúlása. A bírósági eljárás folyamatban.
Szabadság, szerelem
Szilvinek volt egy régi szerelme. Laci után, 20 év kihagyással ugyan, de újra fellángolt ez a szerelem: a motorozás! Az interneten bukkant rá egy szimpatikus társaságra a Szelíd Motorosokra. Szilvi nem is figyelte, mivel foglalkoznak, csak egy motoros csoportot keresett. Miután tudatosult, hogy ezek az emberek mivel foglalkoznak, mit képviselnek, örömmel állt ő is be a csatasorba. Ahogy megfogalmazta: „A sors nem véletlenül terelt ide!”
A civil kezdeményezés Heves-megyéből 2016-ban indult Szelíd Motorosok A Zaklatások Ellen néven. Azt a célt tűzték ki, hogy az országban egyre inkább elharapódzó zaklatásokat és egyéb erőszakos eseteket megelőzzék. A mostanra országos szintűvé vált kezdeményezés több mint ezer tagot számlál.
Mihály Zsolt, a civil kezdeményezés szellemi atyja a honlapjukon – www.szelidmotorosok.hu – így foglalja össze a kezdetet:
„A napokban (2016-ban) olvastam az Index-en, és a HVG.hu-n is egy cikket arról, hogy egy antwerpeni 16 éves lányt négy éve zaklatták az osztálytársai, és segítséget kért egy ilyen esetekre „specializálódott” amerikai motoros csapattól. Ennek a csapatnak az európai részlege segített a lánynak, elkísérték iskolába, majd el is mentek érte. Nagyon megtetszett az ötlet, úgy gondoltam itthon is rengeteg diák lehet hasonló helyzetben, és úgy gondoltam, a motoros társadalom itt sem rosszabb, mint az USA-ban. Úgy gondoltam, a Facebook-on létrehozok egy zárt csoportot, és majd meglátom, milyen lesz a fogadtatása az ötletnek. …”
Szilvinek rendesen felvágták a nyelvét és nem bújik el remegve, ha nyilatkozni kell, így ő lett, aki mostanában beszél a csapatról, a zaklatásról, és aki okolásul elmeséli történetét az ATV-ben, a Reuters újságírójának, a 24.hu-nak és nekem is.
http://www.atv.hu/videok/video-20200316-jakupcsek-plusz-1-resz-2020-03-09
