Laci a mai napig is bűbájosan pózol a kisfiával a Facebookon, mintha ő lenne a világ legjobb apukája. Mintha nem a kisfiúk szeme láttára ütötte volna meg többször Borbálát. Mintha nem ő követett volna el mindent, hogy megkeserítse az életüket. Mintha nem miatta kellett volna a kisfiának egy másik városba költöznie, otthagyni a szeretett iskoláját és a debreceni barátait. Laci szélesen mosolyog a fényképeken, miközben emberéleteket tesz tönkre, mert van elég pénze és társadalmi tőkéje, hogy átgázoljon mindenkin. De ki is ez a Laci valójában?

Túl egyszerű lenne erre a kérdésre azt feleleni, hogy csak egy egyszerű szemétláda. Vagy, hogy egy narcisztikus barom. Vagy, hogy egy bűnöző. Nem, Laci sokkal összetettebb személyiség. Jellemrajza egyben a mai magyar állapotok lenyomata.

Családon belüli csalárdság

Laci egy rendes kommunista családból származik. Apja, Tsz-elnökként a Kádár-korszak helyi kiskirálya volt. A fiai megtanulták hamar, hogyan lehet érvényesülni a kapcsolatokon keresztül. Lacinak imponáltak az úri-huncutságok, a vadászatok, az ivászatok és legfőképpen a könnyű pénzek. Mivel a szülei ragaszkodtak ahhoz, hogy diplomás ember legyen a fiúkból, Laci elvégezte a tanárképző főiskolát testnevelés-biológia szakon. De sosem dolgozott csóró tanárként. Inkább gyorsan benősült egy módos böszörményi családba. A kávébizniszben kezdett nyomulni, miközben a felesége „megbolondult” – ahogy Laci a barátainak mesélte élete tragédiáját.

Krisztinát elbűvölte a jóképű és kisportolt Laci, örömmel mondott igent a házasságra. Megszületett az első gyermekük, aki csak lány lett, az apa nagy bánatára. Innentől kezdve Krisztina naphosszat azt hallgatta: még arra sem képes, hogy fiút szüljön. Ez a szemrehányás egy biológia szakot végzettől ugyan elég furcsa, de addig-addig mondogatta, hogy Krisztina hinni kezdte az alkalmatlanságát.

Megszületett nemsokára a második gyermekük, a várva-várt trónörökös, de ahogy növekedett, Krisztina észrevette, hogy Norbi más, mint a többi gyermek. Innentől kezdve nem telt el nap, hogy Laci ne őt okolta volna, amiért a fiúk „idióta”. Krisztina egyre mélyebbre süllyedt a depresszióban.

Lacinak elege lett a családjából és legfőképpen Krisztina családjából. Elhatározta, hogy önálló üzletbe kezd. A vállalkozást a saját édesanyja szakértelmére alapozta, aki könyvelő volt és mindenben támogatta a fiait. Laci kiszállt, de vitte magával a „kapcsolati tőkéjét”, azaz az ügyfelek listáját. Krisztinánál akkor szakadt el a cérna, amikor rájött, hogy a férje meglopta őket, a családját.

- Megbolondult – lábadt könnybe Laci szeme, amikor a feleségéről kérdezték. Mindenki sajnálta szegény Lacit, aki magára maradt két kisgyerekkel. Azzal viszont nem kérkedett, hogy az ellopott ügyfelek miatt büntetőper indult ellene. Válóper és büntetőper zajlott Laci ellen, és ebben a válságos helyzetben ismerkedett meg Borbálával, akinek mindent őszintén elmondott.

Aranykalitkába zárva

Borbála a húszas évei végén már szép karriert tudhatott magáénak. Volt lakása, kocsija, jó fizetése és nemzetközi kapcsolatai, ráadásul nagyon csinos, vidám fiatal nőként már csak a nagy Ő hiányzott, hogy az élete tökéletes legyen. A sikeres, de magányos életébe toppan be Laci, aki azonnal levette a lábáról. Borbála Debrecenbe költözött, és örömmel lett Laci gyermekeinek anyjuk helyett anyja. Norbit fejlesztő foglalkozásokra vitte, amíg Laci hétvégenként vadászott és golfozott a barátaival az üzlet érdekében.

Borbála lelkesen vetette bele magát a gyermeknevelés mellett a közös lakásuk felújításába, amit több millió forinttal ő finanszírozott. Megszületett a közös kislányuk Valika és kisfiúk Misi. Mivel a bíróság Lacinak ítélte az előző házasságából származó gyermekeit, immár négy gyerekkel Borbála úgy döntött, hogy feladja a saját hivatását és Laci vállalkozását segíti, bejelentve a cégnél egy minimálbéres félállásra. Laci, mint alkalmazott, szintén minimálbért kapott hivatalosan, de ténylegesen nagy jövedelme miatt sohasem voltak anyagi gondjaik. Az ügyes családi könyvelővel - Laci édesanyjával - mindig jutott pénz mindenre. Borbála nem foglalkozott a „háttérrel”, vakon bízott gyermekei apjában, hiszen szülei házasságából indult ki, akik szeretettben, egymást támogatva élték le az életüket.

Ahogy teltek az évek, Borbála szeme elől a rózsaszín köd kezdett szétoszlani. Feltűnt, hogy Laci többet foglalkozik a külsejével, mint a gyerekeivel. Társaságban továbbra is lovagias volt vele, de otthon egyre durvább hangot ütött meg. Kritizálta Borbálát a Misi születése után a felszedett kilók miatt, miközben ő a kockahasát mutogatta. Borbála pedig igyekezett megfelelni Laci minden elvárásának, de dicséret helyett csak szidalmakat kapott. Édesanyján kívül csak egy emberrel, Icával osztotta meg a bánatát, akivel úgy érezte, hogy őszintén beszélhet.

Szerető kebel

Ica építési vállalkozó férje megbetegedett, tolószékbe került. A felesége úgy döntött, hogy nem fogja leélni az életét egy nyomorék mellett. Beadta a válópert és a férjét egy otthonba. Az így megkaparintott vagyon volt a belépő abba a társaságba, ahol Borbálával megismerkedett. Türelmesen meghallgatta Borbála siralmait és arra biztatta, hogy álljon ki magáért, mondja meg kerek-perec Lacinak, ami bántja.

Laci meghallgatta Borbálát, majd a hajánál fogva rángatta le a pincébe és zárta oda egy éjszakára, hogy „megjöjjön az esze”. Következett vagy félév pokoljárás. Amíg a gyerekek iskolában, óvodában voltak, Laci hazajárt ellenőrizni Borbálát, fenyegetve, hogy ha elhagyja, akkor éhen fog halni a „fattyaival” együtt. A mindennapi félelem miatt Borbála nem tudott enni, zörögtek a csontjai, de a barátainak nem tűnt fel a változás: a hirtelen fogyás, a karikás szemek.

A külvilág felé Laci továbbra is jópofa, gáláns fickó maradt, de amikor négyszemközt maradtak, Borbálát alázta, ahogy csak tudta. Aztán már a gyerekei sem feszélyezték. Húsvét vasárnapján, misére menet a kisfiúk szeme láttára pofozta fel. Borbála ünnepi ruhában, körömcipőjével a kezében rohant el a legközelebbi rendőrségre. Megszülettek a távoltartó határozatok. Laci egy ideig a könyvelő édesanyjánál, majd Ica kebelén sírta el bánatát, hogy Borbála egy hálátlan szuka, aki megbolondult a jólléttől, pedig ő mindent megtett érte és a gyerekeiért. Ica úgy megvigasztalta, hogy hamarjában össze is költöztek. Megtalálta a zsák a foltját.

Borbála félév múlva kávéra hívta az ex-barátnőjét, aki belement a találkozóba.

- Nekem nem kell a Laci, tessék, tálcán nyújtom át neked, legyetek boldogok. Csak egyet kérek tőled. Figyelj arra, hogy se Valika, se Misi ne szenvedjen hiányt.

- Ők a te gyerekeid, nekem semmi közöm hozzájuk – felelte Ica, majd kihörpintve a kávéját sietve távozott az asztaltól a tűsarkújában és miniszoknyájában.

Utórezgések

Noha látszólag Laci már új életet kezdett Ica oldalán, nem tudta lenyelni a békát, hogy Borbála elhagyta. Kifigyelte, hogy mikor nincs otthon és lefalaztatta a volt közös otthonuk felét. A rendőrség ingerküszöbét nem lépte át ez sem, mint ahogy az sem, hogy Laci a hőségriadó közepén kikapcsoltatta az áramot. A kánikulában Borbála a gyerekekkel hűtőszekrény nélkül marad, az összes élelmiszert ki kell dobni a frizsiderből.

Jött az igazi kijózanodás. Borbálának semmi nincs a nevén, mint ahogy Lacién sem. A közös otthonuk, ahol Borbála a gyerekeket nevelte Marika néni, Laci édesanyjának nevén van, aki a cég könyvelője még nyugdíjasan is. A bíróság előtt persze a fiát védte, az unokáival szemben.

Borbála hiába fordult a gyámügyhöz, a bírósághoz. Laci sztárügyvédje kiváló munkát végzett. Miközben a minimálbérre bejelentett Laci havi 40 ezret fizet gyermektartásra, addig a sztárügyvéd gázsija óránként ennek a többszöröse. De Lacinak arra volt pénze, hogy ellehetetlenítse a gyermekei anyját. Sikerrel járt, Borbála visszaköltözött a szülővárosába, a másik nagymamához, aki szöges ellentéte a rideg és kíméletlen másiknak.

Borbála lassan kezd visszatalálni a régi énjéhez, az ambiciózus és sikeres önmagához, aki nem hajlandó megbolondulni sem a jólléttől, sem a nélkülözéstől. Miközben Laci bűbájosan pózol a kisfiúkkal a Facebookon.