Szerettem volna közös bankszámlát nyitni a Mamuskámmal, ezért besétálnunk Antibes-ban a BNP Paribas-ba, ahol annak idején megnyitottam az első francia bankszámlámat. A recepciónál a fiatalember közölte, hogy bankszámlát nyitni csak előre egyeztetett időpontban lehet.

- Nagyszerű, akkor most kérek egy időpontot mára - feleltem. A fiatalember megnézte a naptárban, majd közölte, hogy ma minden ügyfélszolgálatos elfoglalt, de jövő hétre tud időpontot adni. Erre elmagyaráztam a helyzetet: Mamuskám Antibes-ban lakik, én viszont Nizzában lakom és dolgozom: Ma kivettem egy szabadnapot, hogy elintézzük a közös ügyeinket, így most vagy soha! A válasz az volt, hogy most nem tudnak velünk foglalkozni. Megköszöntem és karonfogva Mamuskámat távoztam a bankomból.

Antibes centrumában tucatnyi bankfiók van, ezért az utca túloldalán bementünk a CIC-be. A kérésemet meghallgatva a recepciós fiatalember felpattant a székéből, hogy megkérdezze. tudnak-e velünk foglalkozni. Sajnos, itt sem volt szabad kapacitás arra, hogy új ügyfelre tegyenek szert:

Mentük tovább és a következő bank az LCL volt. Ott egy recepciós hölgy fogadott: Miután immár harmadszorra előadtam a kérésemet, ő is azonnal felpattant és kisvártatva egy másik hölggyel tért vissza, aki bemutatkozott és beinvitált a szobájába. A közös bankszámlát azonnal megnyitottuk és ha már ott voltunk, megkötöttük a Mamuskám lakásbiztosítását is. Az élet ilyen egyszerű?