„Bezárva, de nem fogva tartva” – ez a címe annak a plakátnak, amelyen egy nő takarja el az arcát. A szöveg folytatódik. „Családon belüli erőszak áldozatai: nektek jogotok van elmenekülni!” A plakát sarkában egy telefonszám.

 „A kijárási korlátozással a nők és a gyermekek még inkább ki vannak téve a családon belüli erőszaknak, amely jelenség nálunk jelentős mértékű” – olvasom a polgármester sajtóközleményében.

A város családsegítő szolgálata hosszú évek óta figyelemmel kíséri a megfélemlített, megvert nőket, szükség szerint titkos lakcímeken helyezi el őket és gyermekeiket. Az önkormányzat szükségszállásokat (lakásokat és hotelszobákat) tart fenn azoknak, akik számára nincs más megoldás, mint elhagyni a lakhelyüket a kijárási korlátozás és éjszakai kijárási tilalom alatt.

A megadott telefonszámot napi 24 órában várják a jelzéseket, azoktól is, akik például sírást, ordítozást, stb. hallanak valamelyik lakásból. A vonal másik végén egy képzett szakember elemzi a helyzetet. A családsegítőket e-mailben is el lehet érni. A polgármester a sajtón keresztül tájékoztatja a lakosságot, mert az áldozatok szomszédjainak szerepük van az esetek felderítésében. A rendőrség sem várja meg, amíg „vér folyik”, azonnal intézkednek az erőszaktevővel szemben.

Zseniális ötletnek tartom, hogy napközben a gyógyszertárakban is lehet jelezni a bántalmazást. A patikusok ki vannak képezve, mit kell tenniük, ha valaki „19-es maszkot” kér.

Lelki segítségnyújtáshoz egy külön számon lehet hívni a pszichológusokat és az önkéntes orvosokat munkanapokon 9-től 20 óráig.

Utóirat:

A pontos tájékoztatás végett tudnod kell, hogy külföldön vagyok karanténban, onnan blogolok. Sem az említett plakát, sem a polgármester, sem a város nem magyar.